vasárnap, 17 december 2017

 

 

 

Kedves vásárlóink!

Webáruházunk új címre költözött!

Új címünk:

 

VEGAN FOOD MARKET

by BiOrganik

 

 

http://veganfoodmarket.hu

Viszonteladói kapcsolat

 

 

Sodasan & Sonett - Termékteszt (hvg)

Termékteszt: Öko tisztítószerek - 2014.08.29. / This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Egy öko tisztítószertől elvárás, hogy ne tartalmazzon irritatív anyagokat, viszonylag sok természetes összetevő legyen benne, mentes legyen bármilyen szintetikus színezéktől, illatanyagtól. Lehetőleg legyen valamilyen minősítése, mert a fogyasztót leginkább ez tájékoztatja. Tesztünkben 13 öko általános tisztítószert vizsgáltunk. A tisztítószerek, mosószerek többféle szintetikus és természetes, vagy közel természetes összetevőt tartalmazhatnak. Bár a káros hatásokat jellemzően a szintetikus összetevőkhöz kötjük, mégis számos természetesnek tartott tisztítószer alkotó anyaga lehet irritatív vagy egyéb módon problémás, míg vannak kifejezetten előnyös hatású nem káros szintetikus adalékok is. A 13 tisztítószert az összetétel, címkézés és független minősítő védjegy alapján értékeltünk. A termékek között igen jelentős különbségek voltak: pár cég csupán a legkárosabb anyagokat vonta ki a termékéből, más gyártók viszont valóban természetes összetevőkből, maró hatás nélküli tisztítószert készítettek.

Így pontoztunk: 

A teszt során mindegyik termék 10 pontról indult. Ehhez képest vontunk le és adtunk plusz pontokat. 
Minősítés: A független ökocímke megléte alapelvárás volt, ezért plusz pont nem járt érte. Viszont azok a termékek, amelyek magukra öko/bio/környezetbarát megnevezéseket használtak, de nem rendelkeztek független minősítéssel  automatikusan az utolsó helyre kerültek. Azok a termékek viszont, amelyek több független minősítő által kiadott ökocímkével is rendelkeztek egy plusz pontot kaptak. (Az indoklást lásd. a cikk végén)
Veszélyek és veszélyjelek: 0,5 pontot vontunk le, ha a terméken nem jelölték a tisztítószer biztonsági lapján szereplő valamelyik lehetséges veszélyt, mínusz 1 pontot, ha egyáltalán nem jelezték a biztonsági lapon szereplő veszélyeket. 
Összetétel: Plusz 0,5 pontot adtunk, ha a csomagoláson nem csak általánosságban jelölték a összetételt, hanem pontosan felsorolták az összetevőket.
Mínusz 0,5 pontot vontunk le, ha ezt nem tették meg. Nem vontunk le, nem adtunk plusz pontot, ha jelölték, de lehetett volna még pontosabb a felsorolás. Bizonyos kritikus anyagokért 0,5-1 pontlevonás járt. Részletek a szövegben.

Zöld Lomb gyártóitól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy elindították a termékeik környezetbaráttá minősítését az EU Ecolabel programban. Amint a folyamat lezárult, és elnyerik a jogot a minősítés használatára, mi is hírt fogunk adni róla.

A mosóhatást nem értékeltük, így előfordulhat, hogy a lepontozott termékek - bár kevésbé ’zöldek’ - mégis hatékonyabban tisztítanak. Több termék tartalmazott, ha nem is tiltott, de problémásabb anyagot, és az is előfordult, hogy egyik-másik termékben gyakorlatilag nem találtunk természetes összetevőt.

Tisztítószer:

Pontszám:

Sodasan általános tisztítószer

12

Sonett általános tisztítószer

11

KLAR, univerzális tisztítószer

9

ECOVER tisztítószer

9

Citromax általános tisztítószer

8

nature Denkmit (DM) - folyékony tisztítószappan

8

domol (Rossmann)

7

Orgalco bio cleaner általános tisztítószer

7

Az ökocímke hiánya miatt nem rangsorolt termékek ABC-sorrendben:

 

Ahimsa - Tulasi

0

Almawin tisztítószer

0

Frosch univerzális tisztítószer

0

iecologic mosogatószer

0

Zöld Lomb - általános öko tisztítószer

0

A tisztítás során a vízoldható anyagok döntő részét nyilván vízzel is eltávolíthatjuk, így az összejárt előszobát például elég sokszor csak vízzel felmosni, sáros ruhát vízzel kiöblíteni. Ami a jellemzőbb tisztítási probléma, az a zsíros szennyezések, melyektől felületaktív anyagokkal, idegen szóval tenzidekkel szabadulunk meg. Általánosságban elmondható, hogy az összetevőket nem tüntetik fel elég konkrétan, ezért a vizsgálatban pontlevonást járt a félinformációkért. Elvárható lenne pedig, hogy ha már az átlagos termékeknél többet költ a fogyasztó az ökotermékekre, pontos tájékoztatást kapjon az összetevőkről.

Az Almawin és Klar márkájú termékeket forgalmazó Presto Pilot Kft-től a következő információt kaptuk: "Almawin  márkának létezik a teszt többi termékéhez hasonló, háztartási tisztítószer elnevezésű terméke, amely rendelkezik Ecogarantie minősítéssel, így minősített öko termék. Minden egyes Almawin termék, a narancsolajos tisztítószer koncentrátum kivételével rendelkezik ezzel a minősítéssel."

Tenzidek

tenzidek működésének lényege, hogy a vegyületnek van egy vízben és egy zsírban, olajban oldódó része. Így a zsíros, olajos szennyezőket a gyakorlatban „vízoldhatóvá” teszik. A legelterjedtebb tenzidek, az úgynevezett anionos tenzidek, - mint a hagyományos szappan is - igen olcsók és nagyon hatékonyan oldják a zsíros szennyeződéseket, erősen habzanak is. Viszont a legelterjedtebb iparban használatos anionos tenzidek kockázatosak a környezetre nézve, például a nátrium-lauril-szulfát (Sodyum Lauryl Sulphate, SLS) számos kutatás szerint erős bőr- és szemirritáló anyag. Nagyobb koncentráció esetén bőrirritáció jelentkezhet felnőtteknél, kiszárad, kivörösödik, esetleg begyullad a bőr, lassul a sebgyógyulás is. A csecsemők, gyermekek még érzékenyebbek, már rövidebb kitettség és alacsonyabb koncentráció esetén jelentkezhetnek náluk a panaszok.

Fontos tudni, hogy a nátrium-coco-szulfát-nak (SCS) nevezett anyag a gyakorlatban szinte teljesen megegyezik az SLS-el, tehát hasonló irritatív hatások jelentkezhetnek. A SLS kiváltó anyagaként elterjedt, kevésbé irritáló nátrium-laureth-szulfát (SLES), ami viszont rendszeresen szennyezett lehetséges emberi rákkeltő 1,4-dioxane-nal.

Pontozás: A pontozáskor az SLS, SCS és SLES összetevőért mínusz fél pont levonás jár. Szintén ennyit vonunk le, ha csak annyi szerepel, hogy „anionos tenzid”, mert a fogyasztó ebből még nem tudhatja, mi a pontos összetevő. A „KLAR, univerzális tisztítószer” kissé megtévesztő módon tenzidként „zsíralkoholszulfát C12-14 nátriumsó”-t tüntetett fel, ami jó eséllyel SLS-t vagy SLES-t jelöl, a félrevezető címkéért további fél pont levonás jár.

kationos tenzidek általában erős fertőtlenítő hatású anyagok, illetve hasonlóan irritálják a bőrt, így azokat sem tekinthetjük jó környezetbarát alternatívának. A nem-ionos-tenzidek irritációs szempontból kedvezőbbek, ám sok közülük a mára részben tiltott alkil-fenil-etoxilátok (APEO) közül kerül ki: például a nonil-fenol-etoxilát hormonrendszert károsító nonilfenollá bomlik, így ezen anyagok használata semmiképp sem ajánlott.

Vannak viszont természetesebb alapú, és eddig káros hatást nem mutató, ám drágább nem-ionos tenzidek, mint a kokó-glükozid (Cocos Glucoside), a Decyl Glucoside vagy a mosódióban is megtalálható természetes szaponinok. Az Amfoter tenzidek a bőrt nem irritálják, gyakran adják őket ionos felületaktív anyagokhoz. Ezen anyagokból is vannak drágább, ám kockázatot nem jelentő típusok, mint az amfoter cukortenzidek, például a sucrose cocoate. Elterjedtebb, de több kutatás szerint allergiát kiváltható kokamidopropil-betain (CAPB, Cocoamidopropyl Betaine). A teszt során ez utóbbiért fél pont levonás járt.

 

Lúgosság

Gyakori tisztítószer összetevők a maró hatású lúgok, melyek szintén hatékony zsíroldó hatásúak. A mosószóda is lúg. A lúgokkal nagyon elővigyázatosan kell bánni, hisz bőrre, szembe kerülve erősen maró hatásúak, lenyelve akár végzetesen is mérgezőek lehetnek. A lúgosság tekintetében viszont vannak fokozatok.

Pontozás: Mínusz fél pontot adunk, ha 11-es PH-nál erősebb a lúgosság, ugyanis ez a természetes, öko, azaz szelídnek pozícionált szerhez képest túlzottan maró hatás.

A lúgtartalom miatt több termék is kifejezetten maró, irritatív: nincs rajta megfelelően veszélyjel, vagy csak nagyon finom a megfogalmazás – pl. a Rossman és a Citromax termékei esetén nem egyértelmű a valós kockázat. Pedig pl. a Rossman termék biztonsági adatlapja igen riasztó veszélyekre hívja fel a figyelmet, például: „A termékkel szennyezett ruhát le kell vetni.”; Belélegezve: az érintett személyt friss levegőre vinni és a tüneteknek megfelelően orvossal konzultálni.” „A termékkel érintkezett bőrfelületet bő vízzel azonnal le kell mosni. Bőrirritáció (vörösödés stb.) esetén orvost felkeresni.”

Pontozás: Ezen maró/irritáló termékeknél, ha volt figyelmeztetés fél, ha nem volt, mint például az Orgalco bio  termékénél, 1 pontot levontunk.

Tisztítószerekhez, mosóporokhoz gyakran adnak vízlágyító anyagokat, melyek megakadályozzák, hogy a tenzidek a kemény vízben kicsapódjanak, azaz használhatatlanná váljanak. Korábban a legelterjedtebb vízlágyító anyagok a foszfátok voltak, melyek az élővizekbe jutva azok elalgásodását, pusztulását (eutrofizáció) okozták, ezért mára korlátozták ezek használatát. Az öko tisztítószerekben véletlenül sem fordulhatnak elő. Vízlágyításra tökéletesen alkalmas a mosószóda, amivel lúgossága miatt mosni is lehet.

Enzimek és fehérítők

Mosószerekbe ezen felül gyakran tesznek enzimeket, melyek úgymond feldarabolják az egyes szennyezőket, segítve azok eltávolítását. Szintén a mosószerekhez tesznek fehérítőket, melyek közül semmiképp sem ajánlott az optikai fehérítők használata: ezek a gyakorlatban befestik a ruhát. Szintén aggályos lehet az általában irritáló, a szennyezéseket roncsoló oxidatív fehérítők használata. Az elterjedt nátrium-hipoklorit fehérítő egészségkárosító szerves klórvegyületek képződését eredményezi.

Tartósítók, egyéb segédanyagok

A Rossmann és a Zöld Lomb termékben is megtalálható a Methylisothiazolinone nevű tartósító és biocid/fertőtlenítő hatású anyag, ami több kutatás szerint allergizál, sőt egyes kutatások szerint mérgező az idegrendszerre nézve. Több zöld- és fogyasztóvédő szervezet is felhívta a figyelmet, hogy ajánlatos lenne ezt az anyagot kivonni a tisztítószerekből.

Pontozás: Ezért a tartósítóért 1 pont levonás járt.

A tisztító-, mosószerekhez, még számos egyéb segédanyagot adnak, így illatosító anyagokat, színezékeket, habzásgátlókat valamint váz- és töltőanyagokat, melyek a halmazállapotot segítenek megtartani. Az elterjedt illatanyag a limonén (limonen) irritáló hatású anyagokká bomlik le, viszont a fogkrém teszttel ellentétben itt nem jár érte pontlevonás, hisz a szánkba ritkán jut tisztítószer.

Ugyanígy a citralra is az emberek kis hányada allergiás. Jelenléte problémás lehet a kozmetikumoknál, de tisztítószerben elfogadható. A szintetikus illatanyagok közül viszont több allergizáló anyagot találtunk - mint például a Rossman Bomol termékében található Butylphenyl methylpropional, ami ráadásul az immunrendszert is károsíthatja.

Pontozás: A meg nem nevezett (Ecover,Tulasi) és az ismerten kockázatos szintetikus illatanyagokért fél pont levonás jár. A természetes növényi olajokért plusz fél, bio növényi tartalomért plusz 1 pont jár.

A legtöbb terméken csak annyi információ van, hogy tartalmaz-e színezéket vagy sem. A Tulasi vesztére ráírta a termékére, hogy tartalmaz CI 19140, azaz tartrazint, melyről ismert, hogy gyermekeknél hiperallergiát okoz és allergén hatású. Emiatt több ország is korlátozta a használatát.

Szintén a címke szerint a Tulasi terméke tartalmazott CI 42090-et, (brillant kék), aminek lehetséges mérgező hatásai vannak az USA élelmiszerbiztonsági hatósága szerint.

Pontozás: A DM, Orgalco és a Frosch termékeken csak annyi szerepel, hogy színezék, így bár nem tudjuk, hogy káros színezéket használnak vagy nem, a Tulasihoz hasonlóan 1 pont levonást kapnak az információ hiánya miatt.

Minősített öko termék?

Látható, hogy a fenti információk értelmezése, értékelése és összehasonlítása a polcok előtt állva egyáltalán nem könnyű. Hogyan választhatjuk ki a valóban környezetbarát alternatívát? Különösen fontos ez, amikor egy-egy termékért akár kétszeres árat is hajlandóak vagyunk fizetni, ha a termék valóban környezetbarát. Ebben segítenek a különböző környezetbarát jelölések, ökocímkék.

Ezek egy-egy konkrét termék fenntarthatósági jellemzőit tanúsítják, biztosítva a fogyasztó számára azt, hogy ezeket a jellemzőket független szervezet megvizsgálta, ellenőrizte és rendben lévőnek találta. Az engedélyezett anyagokról talán lehetne vitatkozni, de a fogyasztó számára akkor is többet mond, mint egy gyártói ígéret.

Tisztítószerek esetében legelterjedtebb címkék az EU Ecolabel, a magyar Környezetbarát Termék címke, valamint a különböző uniós és nemzeti bió (ökológia termelésből származó) tanúsítványok.

(Bővebb információért böngészd a TVE termékcímke-adatbázisát!)

Tesztünkben pár termék annak ellenére, hogy öko tisztítószernek nevezi magát, összetétele ezt nem feltétlenül indokolja. Ezen kívül több zöldnek mondott termék nem rendelkezik tanúsítvánnyal, pedig környezetbarátnak csak tanúsított terméket lehet nevezni. Álláspontunk szerint ez tisztességtelen piaci magatartásnak minősül.

A hatályos jogszabály kimondja, hogy „környezetbarát megjelölés (29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet) meghatározott minősítési eljárást követően tüntethető fel a terméken, vagy ennek csomagolásán”. A „bio” és „öko” megjelölésekre is hasonló szabályok vonatkoznak, lásd korábbi cikkünket.

A vizsgált termékek közül az Ahimsa, Almavin, Frosch, Iecologic, és a Zöld Lomb márkájú termékeken nem találtunk független, megbízható tanúsításból származó ökocímkét, ugyanakkor a cégek weboldalán, vagy magukon a termékeken kifejezetten a „környezetbarát” vagy „öko”, „bio” megnevezést találjuk. 

A TVE álláspontja szerint ez a gyakorlat jogszabályba ütközik, és megtévesztő lehet a fogyasztók számára. Ezért az független minősítéssel nem rendelkező, ám magukat az "öko", "bio", "környezetbarátnak" beállító termékeket a rangsor végére tettük, annak ellenére is, hogy természetesen ezek összetevőit is értékeltük, és összetevőik alapján jobb eredményt értek volna el, pl. Iecologic.

A jogi előírások mellett érdemes belegondolni, hogy aki lespórolja a tanúsítás és a folyamatos kontroll költségeit, komoly árelőnyre tehet szert. Ebben az esetben a fogyasztók csupán a gyártó saját kommunikációjára hagyatkozhatnak, így megvan a veszélye annak, hogy nem azt kapják, amit szeretnének, ami ráadásul ki sem fog derülni számukra.

Előfordul az is, hogy a boltokban és a webáruházakban a kereskedők állítják jogsértően egy termékről, hogy öko/bio/környezetbarát, noha ezt sem a gyártók, sem a termék címkéje nem állítja (pl Faith in Nature termékek).

Online olyan helyen érdemes vásárolni, ahol a termék címkéje, csomagolása minden oldalról elolvasható. Ajánlatos odafigyelni arra is, hogy a tanúsításokat nem márkák, vagy termékcsaládok kapják, hanem egyes termékek. (Pl. van tanúsított Frosch tisztítószer, de nem mind az). Éppen ezért fontos hangsúlyoznunk, hogy a teszt eredményei nem egy egész márkára, termékcsaládra, csak és kizárólag az adott termékre, jelen esetben az általános, univerzális tisztítószerekre vonatkoznak.

Összességében látható, hogy a bio/öko jelölés önmagában kevés, viszont az ökocímkével ellátott termékek kevésbé terhelik a környezetet, és jobb esetben kifejezetten káros anyagot sem tartalmaznak. Alaposan böngésszük át a címkét, keressük a magasabb minőséget garantáló független ökocímkéket, mert csak így lehetünk biztosabbak abban, hogy valóban öko termékeket kapunk.

 

A szerző környezetkémikus